Oldalak

2007. november 30., péntek

Málnás-mákos köleskása, avagy egy reggeli vasbomba (vegán)

Ahogy előző bejegyzésemben is említettem, az utóbbi időben Babócával közösen egyszerre meguntuk a reggeli kásákat, majd utána egyszerre a reggeli kenyereket is, így most ismét a kásák kerültek terítékre.:-) Ennek a kásának az alapreceptjét Lugosi Dórától vettem kölcsön, bár ő ott meggyel írja, de nekem csak éppen fagyasztott málnám volt itthon. Az almát is sikerült megunni szeptember óta, ezért nyúltam már fagyasztott lehetőséghez is. Mondjuk tény, hogy a málna eléggé szétmorzsolódott, ezért meggyel még jobb lehet valószínűleg.
A kása nagyon jól sikerült, finom, ízletes lett, pedig féltem tőle, hogy a fogak közt karcosodó málnamagok ismét a Kisfelség ízlése ellenére lesznek, de nem!:-)
A kása elkészítésének nagyon pozitív velejárója volt, hogy Babóca eddig a mákot se volt nagyon hajlandó elfogadni (korábbi mákos próbálkozásunk volt pl. a mákos kölespuding szilvakompóttal). Most viszont elővettem a mákdarálót, vele közösen daráltuk le, lelkesen ő kanalazta rá a kására a mákot, így alig várta, hogy belekóstolhasson.:-) És Heuréka, ízlett!
Annyit fűzött hozzá ismét, hogy "Anya, ez jó!":-))
Az édesítésnek használt juharszirup pedig enyhén karamellás ízt is adott neki.
Vasbomba pedig azért a minősítése, mert a köles magas vastartalmú, a mák ugyancsak, utóbbi egyébként magas kalciumtartalmú is. A megfelelő vasfelszívódás érdekében mindenképpen kínáljunk hozzá magas C-vitamintartalmú italt, mi egy pohár ásványvízzel higított narancslevet ittunk hozzá (a vasfelszívódás jelentőségéről a vegásoknál itt olvashatsz).

Málnás-mákos köleskása
Hozzávalók (anya+baba számára):8-10 dkg köles
kb. 15 dkg fagyasztott málna
4-5 ek. darált mák
juharszirup ízlés szerint

A kölest nagyon alaposan szűröben lemossuk, majd feltesszük főni négyszeres mennyiségű vízben, mintegy 15 percig. A főzés idő vége előtt kb.5 perccel beletesszük a málnát. Tálalás előtt megszórjuk darált mákkal, és juharsziruppal ízlés szerint édesítjük.

2007. november 29., csütörtök

Karobkrémes palacsinta (ovo)

Mióta megszületett családi kenyerünk receptje és Babóca kenyeret is kezdett enni, többször előkerült a lekváro + mézes kenyér, már csak azért is, mert a reggeli kásákat asszem Á-Babával egyidőben kezdtük megunni.:-) 1-2 hét leforgása alatt viszont a lekvár és méz is unalmas lett, így valami nutellát helyettesítő hasonló után néztem.

Az Auchan bio részlegén találtam rá a 'Carobella Duo' elnevezésű holland bio termékre, melynek alapját a koffeines kakaót helyettesítő szentjánoskenyér-, azaz karobpor adja. Hozzáadott cukrot nem, csak kukoricaszirupot tartalmaz, viszont annál több napraforgó olajat és mogyorót. Igaz, elég drága (1.100 Ft / 250g), de gondoltam úgyis kiadós, nagyon sokat úgysem eszik belőle az ember, sokáig kitart. Hát, nem jött be a kitartás, ugyanis nagyon finom!:-) Lágyan csokis íze olyannyira sikert aratott családunkban, hogy saját magunk elől is dugdosnunk kell a hűtőben.:-))

Ez a palacsintatészta reformosan készült, teljes kiőrlésű liszttel, és Babócára való tekintettel tehéntej helyett rizstejjel. Férj is teljesen odavolt érte, mondván, hogy a múltkori amerikai palacsinta sem volt rossz, de annál kicsit csalódott volt a teljes kiőrlésű liszt íze miatt. Itt viszont azt egyáltalán nem lehetett érezni!:-)

Karobkrémes palacsinta
Hozzávalók (kb. 12 db palacsintához):
450 gr teljes kiőrlésű liszt
500 ml rizstej
2 tojás
pici só
szódavíz, vagy ásványvíz amennyi normál palacsintatészta sűrűséghez kell


Keverjük össze a hozzávalókat, és hagyjuk kicsit (én kb. 15-20 percet szoktam) állni. Beolajozott ecsettel kenjünk ki egy teflonserpenyőt, forrósítsuk fel és tegyünk bele egy merőkanálnyi tésztát, majd süssük ki. A beolajozást minden második palacsintánál szoktam megismételni.
A kész palacsintákat töltsük meg karobkrémmel, vagy ízlés szerint tetszőleges töltelékkel.


A palacsintákhoz elkészítettem kis családunk múltkori favoritját, az akkor amarántos paradicsomlevest, ez alkalommal az amaránt helyett kuszkusszal. Ismét nagyon finom lett!:-) A sajtot Babóca miatt most kihagytam belőle, így vegán ételként eszegettük.

2007. november 28., szerda

Sütőtöktorta, avagy 'pumpkin pie' reformosan (lakto-ovo)

Az elmúlt héten szinte mindegyik amerikai vegás blogon találtam egy Hálaadás ünnepi tardicionális sütőtök torta, azaz 'Pumpkin pie' receptet, így egyre jobban kezdte izgatni a fantáziámat.
Egyébként nem megrögzöttségből "bóklászom" ám annyit amerikai oldalakon.:-) Leginkább csak azért, mert abból adódóan, hogy az USA-ban olyannyira ismert és elfogadott a vegánság, mint Európában a vegetáriánius étkezés, nagyon sok hasznos infóhoz és izgalmas recepthez lehet jutni.:-)

Szóval, találtam egy jó kis reform sütőtök-receptet is, melyet most megosztanék. Szerintem teljesen jól sikerült, BAbóca is elismerően konstatálta, hogy "Ez jó!":-), Férj viszont azt mondta, nem lenne rossz, csak kár, hogy sütőtök íze van!:-)))

Figyelem, elég hosszú az elkészítési ideje (pihentetéssel, sütéssel együtt kb. 2,5-3 óra!).

Sütőtöktorta reformosan
Hozzávalók (1 csésze = 2,5 dl):
2 cs. teljes kiőrlésű liszt
1 tk. foszfátmentes sütőpor
1 tk. só
2/3 cs. margarin
5-7 ek. hideg víz
1,5 cs. sütőtök, párolva és pürésítve
3/4 cs. méz
1/2 tk. só
1/2 tk. szerecsendió
1/2 tk. őrölt szegfűszeg
1 tk fahéj
1 tk. gyömbér
3 tojás, habosra verve
1 1/4 cs. tej
2/3 cs. tejszín

A lisztet, sütőport, sót, margarin és vizet tésztává gyúrjuk, és hideg helyen kb. 1 órát pihentetjük. A tészta kétharmadát egy kizsírozott hullámos szélű kerámia tortaforma aljára lapogatjuk, a maradékből pedig megformázzuk a torta peremét. 180-200 fokon kb. 20 percig elősütjük. Közben a tökpürét, a mézet, a fűszereket, a tojásokat, a tejet és a tejszínt jól elkeverjük, majd az elősütött tésztára öntjük (nekem a keverék legalább 1/3 megmaradt, nem fért bele a tortába, pedig 26 cm-es formát használtam!). A tortát 200-220 fokon egy negyedórát, majd 175-180 fokon még 50 percet sütjük.

Paradicsomos vöröslencse (vegán)

A karfiolkrémleveshez elkészítettem Adéle paradicsomos dalját, amihez a saját sütésű frissen sült kenyerünket ettük. Nagyon finom, enyhén "füstös" íze volt, még a tányért is kitörölgettük utána.:-) Az mondjuk más kérdés, hogy Babóca nem annyira csípte ismételten a lencsehéjdarabokat... Másnap tönkölytésztával ettük a megmaradt szószt, de akkor se annyira jött be neki. Elfelejtettem leturmixolni a szószt, lehet, hogy úgy jobb lett volna...
A receptet itt találod, Adéle blogján.

Bazsalikomos-rizses karfiolkrémleves (vegán)

A hétvégén úgy gondoltam, hogy előveszem a hűtőből a laskagombát és összeütök gyorsan egy levest, de a gomba már penészes volt...:-( És csak karfiolt találtam, úgyhogy abból kellett valamit kreálni. Igen ám, de a karfiol újfent nem tartozik ált. a gyerkőcök kedvencei közé, tehát ki kellett találnom valamit, amivel semlegesíthetem a karfiol ízét. Eszembe jutott a múltkori paprikakrémleves, ami nagyon bejött Babócának és annál a levesbe kevert rizs hozta meg a sikert. Azóta örömmel olvastam, hogy 'kicsivú' 14 hós Szépségénél is nagyon bejött a recept.:-) Szóval rizst kevertem a karfiolhoz és szuper lett a végeredmény.:-) Babóca még a 4. alkalommal is, amikor evett belőle, ennyit fűzött hozzá: "Anya, ez nagggyon jó!":-))

Bazsalikomos-rizses karfiolkrémleves
Hozzávalók:
1 közepes karfiol
1 vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
3 ek. olívaolaj
2 bio zöldségleveskocka
1/4 kk. szárított bazsalikom
1/4 kk. Provance fűszerkeverék
100 ml fehér rizs (kivételesen fehér, mert az hamarabb megfőtt)

Melegítsük fel az olajat és pirítsuk meg rajta a hagymát. Adjuk hozzá a rózsáira szedett karfiolt, kicsit pirítsuk néhány percig, majd a rizst, azzal együtt is kevergessük. Öntsük fel vízzel, hogy ellepje forrás után tegyük bele a leveskockát és a fűszereket, főzzük kb. 20 percig. Utánatölthetünk vizet, ha túl sűrű. Botmixerrel pürésítsük és natúr rizsgolyóval, vagy bio levesgyönggyel tálaljuk.

2007. november 26., hétfő

A tej és tejtermékek káros hatásai a 'Testkontroll' szerint

Már többször utaltam rá korábban is, hogy az egészséges életmód iránti érdeklődésem a 'Testkontroll' c. könyv olvasása indította kb. 15 évvel ezelőtt.
Azon belül is a legmélyebb benyomást a tejtermékekről írt fejezet tette rám, amit most családi aktualitása miatt ismét elővettem. Megosztanék belőle néhány gondolatot Veletek is:

Idézet  Harvey és Marilyn Diamond "Testkontroll" (eredeti címe "Fit for Life")c. könyvéből:
"Szeretném látni azt az embert, aki széttép egy nyulat, befalja nyersen, mindenestül, húst, csontot, belsőségeket, majd kiballag a legelőre, nekifekszik egy tehén tőgyének, hogy leöblítse néhány korty tejjel. Hogy mindez nem igazán étvágygerjesztő? Nos, azért találják ízléstelennek a leírást, mert természetes hajlamaink soha nem késztetnének ilyesmire.
A tehéntejtől a legtöbb ember megbetegszik! Más faj tejét fogyasztani egyszerűen ellenkezik a Természet törvényeivel.
Igaz, ravaszságokkal, féligazságokkal olykor megpróbálnak meggyőzni minket az ellenkezőjéről. "Kalcium, ahogy a Természet kínálja!" Persze, a kis marháknak! Mert tehéntej kizárólag a bociknak való! Elválasztás után a tinó sem tér vissza a szopáshoz, neki van ehhez elég esze. Nekünk sajnos nincs, mi úgy hisszük, aggkorig kell tejen élni, s szoptatós dajkának ehhez a tehenet választjuk.
A természetes körülmények közt élő emlősök két dologban feltétlenül következetesek, ami alól sajnos, az ember kivétel.
1. Nem fogyasztják más faj tejét.
2. Elválasztás után nem fogyasztanak tejet. A tej kizárólag a saját faj fiatal egyedeinek számára való, s ezt a szabályt maguktól sohasem hágják át!
Hogyan lehetséges, hogy épp az emberi faj, amelyiknek a legfejlettebb az agya, épp mi nem tudjuk ezt ép ésszel felérni? A tej és tejtermék megbetegít, káros, szenvedést okoz.
Az ételek közül a tej az, ami a legtöbb nyálka kiválasztására kényszeríti a szervezetet. Ez a sűrű, tapadós nyálka betakarja a finom nyálkahártyákat, elzárja a hörgőket, zavarja a légutakat, köhög, krákog, kínlódik és megbetegszik tőle az ember. szénanátha, asztma, hörghurut, meghűlés, arcüreggyulladás, orrdugulás, középfülgyulladás - mind olyan betegség, melyek leggyakoribb kiinduló oka a tej. A legtöbb túlérzékenységi tünetet szintén a tejtermékek váltják ki, szinte minden allergiával foglalkozó szakkiadvány említi a tejet.
Akinek a gyermeke gyakran betegszik meg fülfertőzésben, kérem, figyelje meg a kicsi étrendjét. Bármibe lefogadnám, hogy rendszeresen kap tápszert, vagy tejet az a szegény gyerek, esetleg mindkettőt. Csak abba kell hagyni (vagy erőteljesen csökkenteni) A tehéntej itatását, és hamarosan megszűnik a hajlam ezekre a panaszokra. Talán lesz még egy fülgyulladása, esetleg pár napig még folyni fog a kicsi orra, amíg a kis szervezet megszabadítja magát a korábbi tejfogyasztás maradékaitól, de utána meg fog szűnni a baj, amiről korábban azt hittük, hogy élete természetes velejárója. Nem, sem az eldugult, váladékozó orrba, sem a fájó fül miatti folytonos sírásba nem kell beletörődni!
"Na és a kalcium?" - szokták ilyenkor kérdezni. Erre még kitérünk, de addig is hadd biztosítsak mindenkit: a tehén sohasem iszik tejet, mégis hozzájut a kalciumhoz, ami a tejben található.
A tej magas zsír- és koleszterintartalmú, rost ugyanakkor egyáltalán nincs benne, vagyis valamennyi számításba vehető szempontból nézve egészségtelen!
A tej két fontos összetevőjének, a kazeinnek és a laktóznak a lebontásához külön enzimek szükségesek, laktáz az egyikhez, rennin a másikhoz. Hároméves korra már nem található rennin az emberi emésztőszervekben, s a laktáz enzim termelődése is csupán keveseknél folytatódik e kor után.
A tej fehérje alkotórészét hívják kazeinnek. Figyelem, ebből készítik a kazeinenyvet, egy roppant erős faragasztót, amit elsősorban asztalosok használnak!
A tehéntej kazeintartalma 300 százaléka az anyatejének! Ember számára mindez emészthetetlen! A kazein baktériumos lebomlásának melléktermékei viszont vastag, nyúlós nyálkává állnak össze, ami a nyálkahártyára tapadva eltömíti a testet!
V. McCollum professzor szerint a tejfogyasztás nem létszükséglete az embernek. Fölhívta a figyelmet a kelet-ázsiai példára, ahol a tej egyáltalán nem járatos étel, sohasem élnek vele. A táplálék alapja ott elsősorban rizs, szója, édesburgonya, bambuszrügy és más zöldség, mégis szembeötlő, mennyire kivételesen egészséges, erős, kitartó, munkabíró a táj népessége. Csontozatuk ép, fogazatuk világviszonylatban is a legjobb, ami feltétlenül az ő javukra szól a tejfogyasztó népességekkel való összehasonlításban."
Forrás: az ebben a bejegyzésben olvasható szöveg teljes egészében idézet a Testkontroll c. könyvből (kivéve az általam írt bevezető bekezdést)

A gégészeten voltunk...

Na, ma délelőtt voltunk a fül-orr-gégészeten, ahol szerencsére teljesen fájdalommentesen teljes alapkivizsgálást kapott Babóca.
A diagnózis szerint az orrnyálkahártyája kicsit allergiás jegyeket mutat, az orrmandulája normál méretű, a füle rendben, bár az egyik oldalon kicsit megvastagodott a dobhártya, ami ugyancsak az allergia eredménye lehet, a szemviszketés pedig az allergiából fakadó kötőhártya-irritáció... A doktornő szerint 80%-os biztonsággal kijelenthető az ételérzékenységből (és ezen belül a tejfehérjéből származó) allergia, de ha teljesen biztosat akarunk tudni, lehet vénás vérvizsgálatból kimutatható allergiavizsgálatot végeztetni. Nem, köszönjük!
Szerinte a gyerekkori allergia nem gyógyítható véglegesen homeopátiával, csak időszakosan, és az ilyen jellegű gyerekek hosszabb távon vagy asztmásak, vagy felnőtkori szénanáthásak lesznek...
Én mondjuk nem értek egyet az ilyen végletes orvosi megállapításokkal, mert úgy gondolom, minden a pszichéhez vezet, és ha az rendeződik, megvalósulhat a gyógyulás...
Az alkalmazható kezelés mindenesetre jelenleg némi orrcsepp, ami helyrehozza az orrnyálkahártyát, immunerősítés kellene mindenképpen, és ő is javasolja a tejdiétát. Szerinte joghurt, kefir korlátozottan mehet, de minden tehéntejes ételt és a sajtot mindenképpen hagyjuk ki legalább egy hónapig, aztán majd meglátjuk, hogyan változnak a tünetek.
Röviden konzultáltam a homeós dokinéninkkel is, és abban maradtunk, meg kell változtatni az alkati szerét, mert az idáig használt megállapítása utoljára 5 hós korában történt, akkor hörghurutra való hajlamra kapta, és most át kell értékelni az allergia miatt. A jövő héten megyünk hozzá...
Hát, éppen azon gondolkoztam magamban, hogy amikor Babóca kisebb volt stresszeltem ugye azon, kapjon-e tejterméket, majd amikor letettem a stresszt, enni kezdte (addig nem akarta), aztán eddig stresszeltem azon kell-e neki a hús, most úgy érzem azt is letettem, és enni kezdte. Aztán egy hete megint ott tartunk, hogy most, hogy már simán ehetné felőlem is:-), megint következetesen elutasítja, és kiköpi minden formában.
A végén átmegy a gyerekem mégis spontán vegánba...?:-)))

2007. november 25., vasárnap

Tejérzékenység? Újabb felvonás..:-(

Néhány napja nagyon kiakadtam, de nagyon....!
Voltunk ugyanis Babócával a szokásos (néhány havonkénti) gyerekorvosi viziten (krémek feliratása, méricske stb.), és hát a "konzervatív" házi dokinénink is konstatálta, hogy nagyon megszaporodtak Á-Baba bőrén az ekcémás foltok.:-( Egyszer korábban már írtam róla, hogy nála valójában már- 4-5 hós korában felvetődött az 'atópiás dermatitisz' (ekcéma)lehetősége. A homeós és a házi dokinénink ebben kivételesen akkor teljesen egy véleményen volt. Alapozták ezt pedig a már akkoriban is viszonylag gyakorta jelentkező hörghurutra, az érzékeny bőrre és ekcémás foltokra. Kaptunk egy ekcémás kenőcsöt, amit használtunk is időnként, mostanra viszont azokon a helyeken, ahol rendszeresen kentünk, kifehéredett a bőre, fehér pigmentfoltjai alakultak ki. Néhány helyen viszont már annyira viszketnek neki ezek a foltok, hogy véresre kaparja rendszeresen.:-( Most például a szájszegletében van egy naponta terjedő vörös folt, ami egyre csúnyább...
Gyanút fogtam, hogy nem lehet-e összefüggés a használt krém és a pigmentfoltok között... Kinyomoztam, hogy a kevert gyógyszertári kenőcs valójában egy SZTEROIDOS KENŐCS!!! ('elocom' a fő hatóanyaga), és gyerekeknél max. 6 hétig alkalmazható, mivel kortikoszteroidot, azaz mellékvese-kéreg hormont tartalmaz! És mi ezt a kenőcsöt 1,5 éve kapjuk/adjuk a gyereknek a házi dokinőnk által!!!! És ha én most nem jegyzem meg a hatóanyagot, és nem nézek utána, meg se tudom, mert a doktornő nem hívta fel rá a figyelmem!!! Azt elmondta, hogy például néhány nap használat után ki kell hagyni egy ideig, de azt nem mondta, hogy az az idő min. 3 hét kell legyen, és ilyen hosszú távon nem is lehetne alkalmazni!!!
Totál kivagyok, annyira dühít ez az egész, hogy valójában 1,5 éve szteroiddal kezeltem tudatlanul a gyerekem...!

A másik, hogy az ekcéma kapcsán megkérdezte a doktornő, mennyi sajtot eszik a gyerek? És hát, igen sokat, tudom, sajnos túl sokat is... Merthogy ezek a mostani foltok tipikusan a fokozott sajtfogyasztáskor szoktak előjönni. Ergó, el kellene gondolkodnunk azon, hogy mivel az ekcéma-kenőcsre is érzékeny lett (még jó, hogy kiakadt a szteroidtól szegénykém 1,5 év után) + 3 hónapja nem tudjuk kikezelni a folyamatos náthából, ezért kellene tartanunk egy próba tejmentes hónapot. Kihagyni minden tejszármazékot, és azokat helyettesíteni megemelt húsfogyasztással, illetve tápszer adagolásával. Na, ez ismét jó feladat!

A húst ugye tudjuk mennyire fogyasztja (továbbra is max. kb. 2-3 alkalommal hetente jól elrejtve), a tápszert pedig soha nem tűrte, kisebb korában sem! (Mondjuk borzasztóan rossz az íze, nem is csodálom, hogy nem kell neki....!) Lehet, hogy mégiscsak 'spontán' vegán lesz a gyerek?:-)

Mindenesetre a jelenlegi tényállás, hogy a homeós dokinéni beutalt minket fül-orr-gégészeti kivizsgálásra, hogy megnézzük, nincs-e már esetleg arcüregi lerakódása is...
Hát, nem várom túlzottan emiatt a holnapot, megint egy újabb tortúra Szegénykémnek...!

2007. november 24., szombat

Újabb karácsonyi vegetáriánus menük

A héten ünnepelték az USA-ban a november utolsó Csütörtökjén esedékes Hálaadás ünnepét, így ebből adódóan sok vegás blogra felkerültek az ünnepi menük, amik nálunk is felhasználhatóak Karácsonyra. Azt mondjuk tudni kell, hogy náluk a tradicionális étel ilyenkor a töltött pulyka, vegás körökben pedig ennek megfelelő változatok:-), az áfonyaszósz és a sütőtök-torta ('pumpkin pie'), így a menükben ezek halmozottan találhatóak.
Íme néhány újabb menüajánló:

- Carla valójában kanadai, és náluk már korábban ünnepelték a Hálaadást, "szolidaritásból" azonban ő is összeállított egy újabb menüt: göngyölt szejtán-tekercs (búzahús) és kókuszos-zöldcitromos torta;
- nagy kedvencem Susan, aki főételnek egy másik bloggerhölgy és egyben ismert vegás könyvszerző, Bryanna Clark Grogan vegás körökben már favorittá vált szójás-szejtános vega pulykáját készítette (bevallom, én is ezen gondolkodom erősen:-), desszertnek pedig egy saját maga által kikísérletezett, nagyon ízletes és dekoratív dupla rétegű sütőtök-tortát;
- Bryanna saját blogján ismét frissítve összegyűjtötte ünnepi ötleteit;
- íme egy lenyűgöző vegás kreálmány arra, hogyan lehet kenyértésztából pulykaformájú étket készíteni:-))) (nem találtam szavakat, amikor megláttam:-), ehhez a leírást itt találhatjátok;
- hát igen, ez az a vegán család, akiknél a vegán séf apuka fantáziadús menükkel kápráztatja a szeretteit... Náluk az ünnepi menü ez alkalommal sem volt semmi!: ravioli, juharszirupos-Bourbon vaníliás füstölt tofu-nyalókák, Bourbon vaníliás áfonyaszósz, pirított kelbimbó, vegán sajtos táskák, vinaigrette-öntetes burgonyás zöldbabsaláta, házi sütésű kenyér, sütőtök-torta, és vegán csokitorta... Az a torta, valami csoda! Na, igen, asszem ilyen vacsit még soká' tudok majd összeütni:-).
Ők már több éve vezetik blogjukat, így ötleteket vehetünk a korábbi ünnepi menüjeikből is, 2002-2006. itt!
Na, gyűlnek a tippek, elképzelések?;-)
Szívesen venném, ha esetleg Ti is megosztanátok velem a készülő vegás karácsonyi menük részleteit!:-)

2007. november 17., szombat

Tökmagos árpaleves kelbimbóval

Visszautasíthatatlanul beköszöntött a káposztafélék, kelbimbók, zellerek és társaik időszaka! Egy csomó olyan dolog, amit nem annyira kedvelek, viszont idén kihívásként élem meg, hogy egyre fogyaszthatóbb ételeket kreáljak belőlük.:-))
Ez a leves próbálkozásaim egy igen jól sikerült eredménye. Olyannyira, hogy miután ismét felkészültem rá, Babóca nem fog belőle szívesen enni (merthogy köztudottan a gyerekek nem igazán szeretik a káposztafélék kesernyés ízét és könnyen likvidálják őket), úgy gondolom, ezt a fogást ugyancsak felvehetjük a kedvencek listájára.:-) Férj is teljesen meglepődött, mikor megtudta, hogy kelbimbó van benne, és ő is duplázott!:-))

Tökmagos árpaleves kelbimbóval
Hozzávalók (4 főre):
1 nagy vöröshagyma
1/4 kezeletlen biocitrom
1/2 cs. petrezselyemzöld
3 ek. olívaolaj
2 tk. köménymag (aki nem szereti, egyszerűen kihagyhatja)
100 g árpa
1,4 l zöldségleves (bio zöldségleves-kockából)
500 g kelbimbó
75 g növényi tejszín
3 ek. tökmag (vagy fenyőmag)
só, bors

Meghámozzuk és kis kockákra vágjuk a hagymát. A citrom héját forró vízzel lemossuk és egészen vékonyan levágjuk, majd finomra aprítjuk (vigyázzunk, hogy tényleg vékonyan vágjuk, mert a fehér része már kesernyés lesz). A petrezselyemzöldet megmossuk, lerázogatjuk, a leveleket leszedjük és felaprítjuk.
Egy levesesfazékban felforrósítunk 2 ek. olívaolajat, majd beletesszük a hagymát, a citromhéjat és a petrezselyemzöldet. Állandó keverés mellett 1-2 percig pároljuk. Az árpát és a köményt hozzáadjuk, jól összekeverjük. Beleöntjük a zöldséglevest, és felforraljuk. Félig rátesszük a fedőt, kb. 45 percig lassú tűzön főzzük.
30 perc múlva megmossuk, megtisztítjuk a kelbimbót, majd felszeleteljük. A kelbimbót a tejszínnel együtt a levesbe keverjük, és még 15 percig főzzük, amíg az árpa és a kelbimbó megpuhul.
Tálalás előtt a tökmagot kis vajon, közepes tűzön megpirítjuk. A kész levest sózzuk-borsozzuk, a tökmaggal és petrezselyemzölddel díszítjük.
Illik hozzá: teljes kiőrlésű búzakenyér.

2007. november 16., péntek

Padlizsán-paprikás tésztával és tofuval (vegán)

Volt két padlizsánom, amiből kreálnom kellett valamit, mielőtt végképp megadják magukat, így eljutottam Susan blogjára a 'Padlizsán-paprikás' receptjéhez (vicces, amikor amerikaiak főznek paprikást:-). Végül aztán módosítottam ezt-azt, és közben rádöbbentem, vészesen hasonlított a végeredmény egy korábbi padlizsános-szezámos tésztámhoz.:-) Ennek aztán mégis nagyon megörültem, mert akkoriban az a tészta nagyon bejött Babócának és reméltem, most is így lesz. Az eredmény: telitalálat!:-) Annyi módosítást azonban az ő esetében megtettem, hogy a mártást, a tofut és a szezámmagport (tahin) jól összeturmixoltam botmixerrel és úgy tettem a tésztára, elkerülendő mindenféle új látványtól való ódzkodás, majd kajamegtagadás... Bejött!:-)



Padlizsán-paprikás tésztával és tofuval
Hozzávalók (4 főre):
2 ek. olívaolaj
1 felaprított vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma, szétzúzva
2 tk. őrölt piros paprika

2 közepes padlizsán, felkockázva
2,5 dl zöldségleves (bio leveskockából)
1 doboz paradicsomkonzerv (400 gr-os)
1-2 dl szójatejszín
1 cs. tofu (füstölttel még finomabb!), felkockázva
1-2 ek. tahini (szezámmagpor)
teljes kiőrlésű tészta (kb.50 g/fő)

Pirítsuk meg a hagymát és fokhagymát az olajon, a piros paprikával megszórva pirítsuk még 1-2 percig, majd dobjuk rá a padlizsánt. Öntsük fel a zöldséglevessel és a paradicsommal, fedjük le és pároljuk 15-20 percig, amíg megpuhul a zöldség, a végén ráöntjük a szójatejszínt és még egyszer megrottyantjuk. Külön serpenyőben (wokban a legízletesebb, akinek van) kevés olajon pirítsuk meg a tofukockákat és keverjük hozzá a padlizsános mártáshoz, amit ráöntünk a megfőtt tésztára. Tálaláskor 1-2 tk. tahinival megszórjuk.

Íme a bizonyíték arra, milyen finom is volt!:-) Amíg fotóztam az adagját, Babóca felmászott az asztalra és enni kezdte.:-))

Mézes almával töltött rizskosárkák (ovo)

Íme egy kiváló lehetőség arra az esetre, ha 1. megmaradt egy halom rizs előző napról, 2. a Gyerek éppen gyümölcs-sztrájkot tart, és nem sikerül nagyon gyümölcsöt adagolni neki.:-)
A recept eredetijét kedvencemnél, Ilvánál leltem (nála a fotók is sokkal jobban sikerültek.:-)
Nagyon gyorsan kivitelezhető, egyszerű és ízletes uzsonna! Egyre érdemes vigyázni, hogy hagyjuk némiképp kihűlni, mielőtt kivesszük a formából, mert különben szétesik!

Mézes almával töltött rizskosárkák
Hozzávalók (kb. 6 muffin-formácskás tortához):
A tortákhoz:
100 ml fehér rizs
1 tojásfehérje
1 tk. méz
1 csipet só
A töltelékhez:
2-3 meghámozott, és szeletekre vágott alma
méz az édesítéshez
1 tk. mézessütemény fűszerkeverék
néhány ek. víz a pároláshoz
Főzzük puhára a rizst a mézzel és a sóval elkeverve. Öntsük le róla a vizet és keverjük el a tojásfehérjével.
Miközben fő a rizs, készítsük el tölteléket, azaz pároljuk puhára a fűszerekkel és a mézzel elkevert almát.
Zsírozzunk ki néhány kis tortaformát (vagy muffinformát), és béleljük ki őket a rizzsel úgy, hogy a forma oldalánál magasabb legyen a rizsréteg. Töltsük meg a tortákat a töltelékkel, majd süssük őket 175 fokon kb. 20 percig. Fontos, hogy addig süssük, amíg a rizs ropogós lesz, de nem túl ropogós, mert különben nagyon megkeményedik.

2007. november 15., csütörtök

Megvan, Ő az! A mi kenyerünk!:-) - Napraforgós búzakenyér (vegán)

Jelentem megvan, megtaláltuk!:-)) Hosszú ideje kerestem már egy olyan receptet, amelynek eredménye a legjobban hasonlít az 'anno' készen vett teljes kiőrlésű kenyerekéhez, azaz nem olyan szikkadt, és szívesen fogyasztható, teljes kiőrlésű léte ellenére jóízűen fogyasztható. Egy német receptet kombináltam össze némiképp saját ötleteimmel, és legnagyobb meglepetésemre telibe talált!:-) Olyannyira, hogy azóta Babóca is szívesen eszik kenyeret, és férjem szerint is ez az eddigi legjobb művem kenyér témában. És ami nem elhanyagolandó tényező, hogy nagyon jól eláll több napon keresztül is, nálunk konkrétan még 5 nap után is teljesen jó bolt az íze, illetve könnyen elkészíthető. Amúgy olyan nagy lett, hogy többfelé vágva le is fagyasztottam belőle, és felengedés után is panaszmentes.:-) A teteje pedig nem kőkemény, csak annyira ropogós, amennyire kell.

Ja, és megvettem első cserép kenyérsütő formámat is, Auchan - 3.990 Ft. Én a kerek formájút választottam, de van szögletes is, kisebb méretben (2.990 Ft). Úgy olvastam, ilyenben a legjobb tárolni a megsült kenyeret, mert akkor lesz a legtartósabb. Mondjuk nem szabad előmelegített sütőbe tenni, úgyhogy a sütésidőt ezzel megnöveli. Nem próbáltam még, ha lesz tapasztalatom, majd megosztom veletek is!:-)

Napraforgós búzakenyér
Hozzávalók:
1 kg teljes kiőrlésű búzaliszt
2 cs. szárított élesztő
200 g napraforgómag
3 ek. fűszersó
650 ml langyos víz

Az összes száraz hozzávalót összekeverjük. Hozzáadjuk a vizet, és tésztává dagasztjuk (kb. 5 percig). 50 fokra előmelegített sütőbe tesszük lefedve és kb. 1 órát pihentetjük. Majd a tésztát egy kizsírozott sütőformába tesszük, vagy cipót formálunk belőle és azt egy beolajozott tepsire tesszük. A tetejét megkenjük vizes ecsettel, a sütő aljára vízzel telt tepsit teszünk. 200 fokon kb. 50 percig sütjük.

2007. november 13., kedd

"Amikor nem eszik a gyerek..."

Az elmúlt 1-2 hétben úgy érzem, sikerült talán megint nagyot lépnem a "gyermek-nemeszik-és-stresszelek" elengedése terén...:-) Köszönhető ez többféle befolyásoló tényezőnek is, amik közül az egyik meghatározó legutóbbi olvasmány-élményem is. Apránként olvasgatom kedvenc német gyerekvegás könyvem, amiben rábukkantam egy nagyon hozzám szóló fejezetre, amiből közre is adnék néhány nagyon hasznos gondolatot:
"Fontos az ételhez való egészséges viszony kialakítása a gyermekben!
Az éhség- és jóllakottság-érzet egyértelmű tapasztalata szükséges ahhoz, hogy gyermekünk egészséges viszonyban álljon az ételekkel, az étkezéssel. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy megerősödjön gyermekünkben ez a természetes reakció, és kerüljünk el mindent, ami megzavarhatja ezirányú fejlődését!
Már a csecsemőkori táplálásnál is igyekezzünk szem előtt tartani egy fontos alapszabályt: csak akkor etessük meg a babát, ha éhes! Tápszeres etetés esetén ne a csomagoláson megadott mennyiségekhez igazodjunk, és ne essünk pánikba, ha gyermekünk kevesebbet eszik, vagy iszik, mint a különféle táblázatokban megadott mennyiségek. Egy egészséges gyermeket csak időnként méricskéljünk, ne állandóan! Ameddig a szokásos gyermekorvosi ellenőrzések alkalmával az orvos elégedett a gyermek súlyával, nem kell aggódnunk!
Soha ne kényszerítsük a gyermeket arra, hogy többet egyen, mint amennyit magától is enne. Ily módon ugyanis megzavarjuk a természetes módon jelentkező jóllakottság-érzet kialakulását. Ezen kívül mindenféle nyomás csak újabb ellenkezést vált ki. A folyamatos erőltetés eredménye a kettejük közt kialakuló hatalmi harc lehet, melynek végén gyermeke teljes elutasításba menekül és tudatában lesz annak, hogy ezen viselkedésével megbánthatja Önt.
Az egészséges étvágy nem azt jelenti, hogy a gyermek mindent ügyesen megeszik, amit elé tálalnak, hanem érzékeli, mikor éhes, ezt jelzi a szülő felé és eszik, amíg jól nem lakik. Ha békén hagyjuk, akkor ő pontosan azt a mennyiséget fogja megenni, amennyi jólesik neki, ez a mennyiség pedig egyéntől függően akár napról-napra változhat. Éppen ezért semmi értelme megdicsérni egy gyereket azért, mert mindent megevett, vagy megszidni azért, mert a tányéron hagyott valamit, esetleg kifejezésre juttatja nemtetszését egyes ételekkel szemben."
Egy másik olvasmány, ami nagyon elgondolkodtatott, dr. Kerekes Judit: Babatáplálás kézikönyvének egy bekezdése:
"Gyakori, étvágytalanságnak nevezett panasz, hogy a gyerek keveset, a szülői mérce szerint alig eszik, vagy válogat.
Pedig vannak kisétkű gyermekek, akik már csecsemőkorukban sem eszik meg a szakirodalomban jelzett tejadagot, később a szülők által kiszámított, kimért ételmennyiséget. Ez lehet átmeneti jelenség...
A mama viszont attól tart, hogy picinyénél valamilyen egészségkárosodás alakul ki. Ezért ha eszik, dicséretet kap, ha nem eszik, akkor szidást. Ezt a kicsi nem érti, de szórakoztatja a körülötte zajló cirkusz, és hamar rátanul arra, hogyan lehet evéssel zsarolni a környezetét. Gyakori, hogy a gyerektől többet elváró elégedetlen szülő egyre haragosabb és erőszakosabb lesz. A kicsi ebből is csak annyit ért, hogy anya az étkezésekkor ijesztően megváltozik, és már egyáltalán nem is akar enni, s végül elkezd félni az étkezésektől."
...
A szorongó kisgyerek sem tud enni. A szorongását tovább lehet fokozni az "egyél" parancsszóval. Ilyenkor a gyerek megijed, az elkényeztetettből pedig ez váltja ki a dacot. A felszólító forma következtében az evés azon tevékenységek közé kerül, amiket muszáj megtenni. Követelmény lesz, ahelyett, hogy egy szükséglet örömteli kielégítése lenne. A gyerek csak azért sem eszik, piszmog, bohóckodik, vagy sír. A felnőttek haragja, szidása, fenyegetőzése tovább ront a helyzeten. AZ evés során észlelt kellemetlen érzések az evés képzetéhez kötődnek, és nem csak elnyomják annak természetes élményszerűségét, hanem rossz reflexként rögzülnek. Beindulhat egy ördögi kör, ami kötődik a kellemetlenséget okozó szituációhoz, és valódi étvágytalanságot okozhat már az étkezés előkészületekor vagy a kellemetlenséget okozó személy láttán.
A gyerekek ösztönösen tudják, hogy mikor, milyen és mennyi ételre van szükségük. A pici, ha nem éhes, kiköpi a felkínált ételt, a nagyobbak, ami nekik nem jó, vagy túl sok, azt nem hajlandók megenni, ha nem éhesek, akkor játéknak tekintik az ételt is.
Mi, felnőttek az ételünk el nem fogadását a szeretetünk visszautasításaként éljük meg (és személyiségünknek megfelelően megsértődünk, dühösek vagy agresszívek leszünk, pedig kisgyerekek esetében nem erről van sz! Az igazi anyai szeretet soha sem erőszakos. Tudatosan keresi kedvét, örömét annak, akit szeret, nem mérlegeli a viszonzást, és nem is veszi rossz néven a visszautasítást!"
Visszatérve kis családunk példájához, bizony én is sokszor elkövettem a fenti hibákat az elmúlt hónapokban, amikor egyrészt a rengetegféle pepecselés 80%-a nem ért célt, másrészt a vashiányos sztorink idején állandó nyomást és cseszegetést kaptam a környezetemből (büntetni viszont sosem büntettem a nemevésért!). Sokszor voltam ideges, és szinte állandóan tipródtam a hús feletti dilemmámom, mármint, hogy adjam, vagy nem adjam a gyereknek. Az eredmény pedig a fent is részletezett, nemevés, szorongás, folyamatos hisztik és időnként zsarolás, manipulálás általa.
Aztán elkezdtem megbeszélni magammal a dolgot, és megpróbáltam lazábbra venni a történetet, és hagyni, tényleg csak akkor egyen, ha éhes, illetve kivárni, amikor szól. (Ebben azért sokat segít már, hogy megtanult beszélni, és nem találgatni kell állandóan!:-)
Lassan úgymond "belenyugodtam" abba is, hogy ő úgy döntött, szeretne húst enni, így nem "harcolok" tovább ez ellen se magamban...
Mindezek együtt ahhoz vezettek, hogy az elmúlt 2 hétben hihetetlenül megnőtt az étvágya, és az általam főzött kajáknak már nem a 80, "csak" az 50%-át utasítja el.:-))
Folyt.köv.

2007. november 12., hétfő

Hamis túrógombóc (vegán)

Fotó: Gabonaételek c. könyv
Ezt a receptet a Gabonaételek c. új, magyar vegán szakácskönyvből vettem. Számomra is hihetetlen volt, de eszméletlenül hasonlított az ízesített és megfőzött kölesgombóc íze a túróéra. Nagyon finom volt, bár némi módosítást igényelt részemről a recept, és néhol kicsit másképp csinálnám legközelebb.
Babóca amúgy megkóstolta, de ahogy sokminden más, ez sem került a kedvencei közé, mivel továbbra sem hajlandó megtűrni semmilyen morzsás állagú dolgot a szájában (lsd. túró, zsemlemorzsa, kukoricadara, pürésített hüvelyesek héjmaradványai stbstbstb...:-(.
Figyelem, rendkívül laktató!!!:-)


Vera is elkészítette már ezt a gombócot!

A recept nyomtatható változata



Hamis túrógombóc
Hozzávalók (4 főre):
150 gr köles (előző este beáztatni)
60 gr tönkölybúzadara
100 gr teljes kiőrlésű zsemlemorzsa
1-2 ek. bio növényi margarin
500 ml rizstej
2-3 dl szójajoghurt (én ezt úgy ahogy van kihagynám legközelebb, mert túl folyóssá teszi!)
200 gr nádcukor (sztem ez brutálisan sok! Én 50 g-t raktam bele, és a rizstej édes ízével együtt egy kicsit már így is túl édes volt számomra! Javaslom, apránként add hozzá a cukrot, és kóstold meg sűrűn, mikor kedvező az íze a számodra!)
3 ek. nádporcukor
1 bio citrom
0,5 dl olaj
1 csipet tengeri só
A rizstejet feltesszük melegedni és hozzátesszük a leszűrt, beáztatott kölest és nádcukrot. Kevergetve addig főzzük, amíg majdnem teljesen puha nem lesz. Beletesszük a darát és a margarint, majd készre főzzük. Letakarva félretesszük hűlni. Amíg hűl, elkészítjük a morzsát, olajon kicsit megpirítjuk, 1-2 ek. vizet tehetünk hozzá, de nem szükséges. Amikor kézmeleg a köles, belekeverjük a citrom levét, a sót és 1 dl szójajoghurtot.* A formálható állagú kölesből (ha híg, tegyünk még hozzá búzadarát, és hagyjuk állni egy kicsit) kerek gombócokat készítünk, amiket a kész morzsában megforgatunk. Tányérra tesszük, majd szójajoghurttal és porcukorral tálaljuk.
* Na, én itt "rontottam" el sztem, mert a kihűlés utáni sűrűség lett volna ideális a gombócformázáshoz! Amikor viszont beleraktam a joghurtot, olyan híg lett, hogy onnantól kezdve a gombócformának esélye sem volt, hiába tettem még bele búzadarát, ahogy a recept írta! Az egész citrom leve is sok szerintem...

2007. november 9., péntek

Karácsonyi vegetáriánus menük

Szeretek tervezgetni, szervezni, ezért már most gyűjtögetem a karácsonyi menük lehetőségeit.:-)

Karácsonykor általában Szenteste szoktunk itthon enni kis családunkkal, majd a további napokat vendégségben töltjük. Mióta együtt vagyunk a férjemmel (7. éve:-), úgy alakult (úgy alakítottuk/tam:-), hogy egyezményes alapon a Szenteste vegetáriánus, nekem kedvezve, tekintve, hogy a további napokon úgyis van hús garmadával, az Ő javára.:-)
Megismerkedésünk után az első 1-2 évben még próbálkoztam hallal, mert akkor éppen azt én is nagyon szerettem, majd egyszer úgy "mellesleg" megjegyezte, hogy ő valójában rühelli a halat, így feladtam.:-)

Így elmondható, hogy nálunk gyakorlatilag vegás a Szenteste!:-) Mondjuk hozzáteszem, idén megkérdeztem tőle, mi legyen Szentestére, mert lehet, hogy Babóca miatt érdemes lenne húst is csinálnom, és lelkesen rávágta: "Rántott hús!":-))) Aminek az az előzménye, hogy együttlétünk alatt kb. 2x csináltam neki, mivel alapból nagyon nem csípem a hagyományos kajákat. Ha már hús, akkor is inkább valami rafináltat főzök a családnak.

Szóval, magyar nyelven nem olyan egyszerű "kész" irodalmat találni a vegás karácsonyi menü ötleteihez (se) egyelőre. Az elmúlt években mindig nagy lelkesedéssel megvettem az összes fellelhető karácsonyi receptmagazint, de nagy ritkán a Kiskegyed különszámában volt csak vegás menüajánló.
Konkrétan talán 1-2x, amit a neten is megtalálni, és már két évben is megfőztem. Ja, merthogy ugyanazokat a dolgokat ritkán ismétlem, szeretek mindig valami újat kipróbálni!:-)
A neten is sokat kutakodtam pl. tavaly is, de ha beírod a keresőbe, hogy "vegetáriánus karácsonyi menü", nem sok használhatót ad ki.

Számomra ezek bírtak értékkel:
- illetve egy blogos ajánlat (Fűszerkert blogja).

Ugyanakkor, ha angolul írod be, hogy "vegetarian Christmas menu", rengeteg a találat, jobbnál-jobbak! Sőt, létezik könyv is, amelyikben kizárólag karácsonyi vegás menük vannak! (Ez is a köv. könyvszállítmányomban lesz, már megrendeltem!:-)) Hiába, mániákus recepgyűjtögető is vagyok...:-)) Majd nektek is adok ám belőle infókat!:-)
A "német" szakirodalom kicsit szegényesebb, de olaszul is találtam tavaly tippeket.

Az én tavalyi karácsonyi menüm (lakto-ovo):

- Túrókrémes pirítós
- Zöldségtál tofuval és kuszkusszal
- Stahl-féle mogyorófagyi
- Mákos, gesztenyés bejgli

Szóval, arra gondoltam, hogy magamnak úgyis kigyűjtök hasznos linkeket, és akkor már miért ne adnám a köz javára is.:-)
Remélem, segítségetekre leszek így egy kicsit a tervezgetésben!:-)

Íme néhány ajánlat:
Linkek KARÁCSONYI VEGETÁRIÁNUS MENÜK összeállításához:
ANGOLUL
- a BBC honlapjáról: hagyományos, olaszos, és idényzöldségekre épülő vegás menük, részletes receptek és fotók minden ételhez;
- Vegetarian Society (USA): menü receptekkel;
- Bryanna Clark Grogan: ismert amerikai, vegán szakácskönyv-író hölgy vegán menüi és receptjei Karácsonyra és egyéb ünnepekre (neki könyve is jelent meg a témában);
- Nava Atlas: ő is egy ismert amerikai vegán könyvszerző, megannyi igen nagy sikerű vegás szakácskönyvvel, amik gyönyörű fotókat is tartalmaznak (neki is van egy vegás ünnepi menüket felvonultató könyve);
- The Veggie Table: tippek a karácsonyi menü fogásaihoz kategóriákba szedve (előételek, főfogások, desszertek stb., receptekkel);
- iVillage: menü receptekkel;
- Vegetarian Society (Írország): 'A' és 'B' menü receptekkel;
NÉMETÜL
- Brigitte Magazin: részletes menü receptekkel és szép fotókkal;
- Petra Kaiser honlapja: közel 10-féle menü Karácsonyra, és Szilveszterre is;
- Bayern Online: menü + receptek;
- Kochatelier: menü italajánlattal;
- Vegetarisch Einkaufen: menük és receptek fotókkal;
OLASZUL
- AIAB: lakto-ovo és vegán menü is;
- Vegan 3000: vegán menük évekre lebontva;
- Vegan Italia: vegán menü és receptek.

Jó olvasgatást!

Ételfotózás kezdőknek!

Nagy örömmel fedeztem fel, hogy egy amerikai gasztroblogger hölgy úgymond netes tanfolyamot hirdet a blogján ételfotózás tárgyában, főként kezdőknek! Olyannyira kezdőknek, hogy a fényképezőgép használati utasításával kezdi a leckéket, és hát pont ilyen kell nekem, mint fotós analfabétának.:-) A tematika szerint még arról is lesz szó, hogyan kell megkomponálni, díszíteni a fotózandó ételeket.
Ez annyira jó, úgy örülök neki, mert úgy szeretnék én is egyszer olyan szép fotókat csinálni, mint sok kedves bloggertársam!:-)
Nika profi fotós, aki elsősorban ételfotózásra "szakosodott". Egy másik ugyancsak profi fotóssal, Curttel közösen "vezetik" a tanfolyamot, melyhez teljesen komoly tantervet dolgoztak ki. A héten indult, úgyhogy még lehet csatlakozni!:-)
A tréning olyan rendszerben működik, hogy Nika blogján minden héten 3x jelenik meg egy bejegyzés ebben témában:
- keddenként olvasható egy bejegyzés valamilyen új témakörben, amihez kapcsolódóan mindenki kap házi feladatot is:-);
- csütörtökönként a szerzőtárs Curt leírja az előző leckéhez kapcsolódó plusz gondolatait, illetve a témához kapcsolódó próbafotókat elemez;
- vasárnaponként pedig közösen kiértékelik a bejelentkezett résztvevők heti témához kapcsolódó fotóit.
Viszont nem kell feltétlenül bejelentkezni a tréningre, akár "passzív" résztvevőként is olvashatóak a bejegyzések.
A tréninghez kapcsolódóan indult egy Fórum is, ahol a témakörökkel összefüggő kérdéseket lehet feltenni, megvitatni.
A résztvevők folyamatosan beküldött fotóit pedig egy külön oldalon lehet megnézni.
A tanfolyam témakörei:
- kamerák, fények, számítógépes programok
- technikai beállítások
- 'food styling'
- témák, kompozíciók.
Ezen a magyar blogon (bár elég régi) pedig a fotós alapgofalmak magyarázatait találhatod meg.
Jó szórakozást!:-)

2007. november 8., csütörtök

Padlizsános-köményes csicserileves (vegán)

A fenti fotót a recept szerzőjétől, a Toszkánában élő svéd Ilvától vettem kölcsön, aki fantasztikus leveskreálmányaihoz (is) fantasztikus fotókat készít. Többnyire ő is előnyben részesíti a krémleveseket, mint Babóca, úgyhogy ez már a második tőle próbált recept (korábban volt a paprikakrémleves). Ebből most kihagytam a csilit az eredetihez képest.
A recept leginkább azért keltette fel az érdeklődésem, mert nagyon különleges számomra a padlizsán és a csicseri párosítása. Valóban nagyon finom lett a végeredmény, de persze az más kérdés, hogy Babóca ismét igen mértékkel fogyasztott belőle...:-(
Padlizsános-köményes csicserileves
Hozzávalók (2 főre):
250 gr megfőzött csicseriborsó
1 közepes padlizsán
1 vöröshagyma
1 tk. köménymag
4 tk. paradicsomszósz
500 ml zöldségleves
olívaolaj
Felaprítjuk a hagymát és megpirítjuk az olívaolajon a köménymaggal együtt. Néhány perc után hozzáadjuk a csicserit, jól átkeverjük, majd a zöldséglevest és a paradicsomszószt. Felforraljuk és kb. 20 percig főzzük.
Közben feldaraboljuk a padlizsánt és aranybarnára, puhára sütjük egy kis olívaolajon. Végül botmixerrel pürésítjük a levest és a padlizsánnal tálaljuk.

2007. november 7., szerda

Gyors almás sütemény (ovo)

A hétvégén ismét sütöttem, és szerintem igen jól sikerült, bár Babócának ismét olyanja volt, hogy meg se kóstolta...:-( Ez az egyik eddig talán legfinomabb reform sütim, ami még légies is volt tésztájában.:-) Egyetlen baklövésem volt, hogy a kapcsos tortaformám megadta magát, és a tésztába kevert margarin az olvadás közben kicsöpögött belőle, le a sütő aljára, majd égni kezdett. Amikor pedig kinyitottam a sütő ajtaját, olyan füst áramlott ki belőle, hogy a füstriasztónk is bekapcsolt.:-) És hát ebből adódóan a tészta is némiképp füstös ízű lett, de amúgy nagyon finom.:-)
A recept abból a német szakácskönyvemből való, amelyikben kizárólag teljes értékű reform sütemények vannak, és egy férfiember a szerzője. Ugyanettől a szerzőtől már megrendeltem egy csak reform karácsonyi sütiket tartalmazó könyvet is, amit már nagyon várok!:-)

Gyors almás sütemény
Hozzávalók:
200 gr teljes kiőrlésű búzaliszt
2 csapott tk. sütőpor
180 gr biomargarin
80 gr méz (ezzel a mennyiséggel enyhén édes lesz csak az íz, aki édesebb szájú, tegyen bele sztem 100-120gr mézet)
3 tojás
400 gr alma

Keverjük össze a búzalisztet a sütőporral. A margarint keverjük habosra a mézzel, majd egyenként adjuk hozzá a tojásokat. Az almát meghámozzuk, negyedeljük, kimagozzuk és vékony szeletekre vágjuk, majd rögtön a vajas masszába keverjük. Utoljára adjuk hozzá a lisztet, óvatosan belekeverve. Egy kapcsos tortaformát margarinnal kikenünk, beletesszük a tésztát (ne ijedj meg ha mindössze egy lisztes masszát látsz, melegedés közben felolvad a vaj, és OK lesz!:-), és 220 fokra előmelegített sütőben kb. 35 percig sütjük.

Tipp: adhatunk hozzá vaníliafagylaltot, és cukormentes tejszínhabot.

2007. november 6., kedd

Nem mindenkinek való a vegetáriánus étrend?!

Az utóbbi időben már kétszer is találkoztam a címben szereplő megállapítással, és ez némileg elgondolkodtatott...

A Természetgyógyász Magazin szeptemberi számában jelent meg egy cikk az Aschner-diétáról, mely arra a gondolatra épül, miszerint a vegetáriánus táplálkozás nem minden egyén számára ideális, főképp a sovány testalkatúakat helyezve előtérbe etéren....
Íme néhány idézet a cikkből:
"A sovány testalkatúak közül sokan bizonyára csodálkoztak már, hogy hiába a nyerskoszt és a barna kenyér, mégsem válnak életerősebbé. A bécsi orvos, Bernard Aschner már a XX. század elején tisztában volt ezzel.
A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a vékony, aszténikus testalkatúak ezzel a táplálkozási formával nem túl jól boldogulnak. Az erősen vegetáriánus és sok gabonával dolgozó kosztot többnyire érzékeny emésztőrendszerük nem túl jól tűri.
Ezt felismerve alakította Aschner ún. "tonizáló diétáját". Ez a módszer főként azoknak a pácienseknek javasolható, akik gyengeségi állapotokban és különféle érzékenységekben szenvednek. Többnyire aszténikus testalkatúakról van szó, akik karcsúak, gyakran fáznak, a lábuk sokszor hideg. A nők hajlamosak a hólyaghurutra, a férfiak inkább prosztatabántalmakra. Mivel esetükben általában nyirokgyengeség is fennáll, gyakran alakulnak ki náluk torok-fül-orr fertőzések, de a hörgőik is érintettek lehetnek."

Na, hát eddig, mintha szó szerint én és anyám (aki makrobiotikus és minden nap jógázik) mutatkoztunk volna be...:-) Amikor eddig elolvastam a cikket, teljesen magamra ismertem...
Aschner az alábbiakat javasolja az ilyen típusú embreknek:
- szükségük van mérsékelt húsfogyasztásra, heti egy-három alkalommal az elegendő vasmennyiség biztosításához;
- fogyasszanak csekély mennyiségű alkoholt, heti max 3-5 pohárral, ami segíti a vérképzést;
- szükséges a kielégítő zsírellátás az erősödéshez, de az állati eredetű zsírokkal takarékosan kell bánni;
- javasolt a mértékletes kávéfogyasztás annak aki szereti, mert náluk tonizáló és erősítő szerként hathat;
- fűszerekre van szükség a vérellátás és az emésztőrendszer serkentésére;
- kerülendő a sok tej, víz és gyümölcslé fogyasztása, mert a már amúgy is érzékeny gyomor számára inkább hátrányos lehet. Ezen kívül a tejfehérje fokozott fertőzésre való hajlamhoz, mandulagyulladáshoz és állandó orrduguláshoz vezethet.

Összegezve: Aschner azt vallja, hogy a vegetárius teljes értékű táplálkozás megfelelő lehet a diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek, reumatikus bántalmak szenvedő alanyainak, főleg ha testalkatuk atlétikus, vagy piknikus. Akár számos aszténikus testalkatú egyénhez is illik.
Nem javasolt azonban számukra, ha éveken át teljes értékűen táplálkoznak, sok nagy szemű gabonát fogyasztanak, ám mégis azt veszik észre, hogy nem érzik magukat igazán jól. Sokan azonban közülük mégis folytatják, mert mindenkitől azt hallják, ez az egészséges.... (és ez vagyok akkor én is..?:-) teszem fel magamnak a kérdést...)

Az idézett cikken kívül tegnap ugyancsak szembesültem ezzel a gondolattal, amikor a homeós dokinéninknél voltam elemzésen az allergiához való alkati szer megállapítása miatt.
Ő is felvetette, hogy lehet, el kellene gondolkodnom azon, minimális mennyiségben mégis szüksége van a szervezetemnek húsra, mert ha minden vegás ételféleségre reagálok valamilyen tünettel, akkor elképzelhető, nekem ez nem való...! Mert hogy végigvettük, miket eszem és mitől vagyok jól, és aztán kiderült, tényleg szinte mindennél produkálok valamit... Szerinte nem sok húst kellene ennem, hanem fokozatosan hozzászoktathatnám magam mondjuk heti 1-2 szelet csirkemellhez.
Én egyébként úgy vagyok a kérdéssel, hogy az utóbbi időben előfordult, amikor Babócának csináltam valami húsosat, megkívánta a szemem a húst.... Aztán volt, hogy picit bele is kóstoltam, de annyira ízetlennek és nem jóízűnek érzékeltem, hogy rögtön el is ment a kedvem a továbbiaktól.
Ha nagyon őszinte akarok lenni, tényleg van bennem olyasmi is, hogy sokmindent összeolvastam arról, mi az egészséges, és biztosan befolyásol (és arról is meg vagyok győződve, ebben nem vagyok egyedül:-), de amúgy továbbra se érzek olyan őszintén mély csábítást a húsevésre.
Amikor terhes voltam, előfordult többször is, hogy hosszú idő után megkívántam 1-2 szelet csirkemellet, és akkor meg is ettem, de akkor jól is esett... Most ilyen szintű késztetést viszont messzemenőleg se érzek...
Ugyanakkor tényleg nem mondhatnám magam energikusnak, mint régen, és tényleg könnyen előkerülnek mindenféle emésztőszervi problémák...
Kíváncsi lennék a véleményetekre, ti hogyan álltok ezzel a kérdéssel?:-)

2007. november 4., vasárnap

Gabonapelyhes tönkölykenyér (vegán)

Tovább próbálkozom a kenyerekkel, és ez már egész jó volt! Lekvárosan már Babóca is evett belőle!:-)
Gabonapelyhes kenyér
Hozzávalók:
1 kg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
2 cs. szárított élesztő
250 gr pehelymix
3 ek. fűszersó
750 ml langyos víz

A száraz hozzávalókat összekeverjük. Hozzáadjuk a vizet és tésztává gyúrjuk. 1 órát lefedve kelesztjük 50 fokra előmelegített sütőben. Kiolajozott tepsire tesszük a tésztát és cipót formálunk belőle. A tetejét megkenjük vizes ecsettel, a tepsit betesszük a 200 fokra előmelegített sütőbe és 50 percig sütjük. A sütő aljára helyezzünk egy vízzel megtöltött tepsit, hogy ne száradjon ki annyira a tészta.

Currys-szezámos gomba spagettivel (vegán)

Először kicsit meglepett, amikor megláttam egy receptben a curry és a gomba párosítást, de aztán kipróbáltam, és nagyon bejött!:-) Pedig meg voltam róla győződve, hogy Babócánál a curry nem nagyon lesz dobogós... És mégis!:-) Nagyon ízlett neki is!:-)
Eme kis étel nagy előnye még, hogy kb. 20-25 perc alatt elkészül!:-)

Currys-szezámos gomba spagettivel
Hozzávalók (2 főre):
200 gr teljes kiőrlésű spagetti
300 gr gomba (lehet vegyesen sampinyon és laska is)
1 vöröshagyma
2 ek. olívaolaj
2 ek. szezámmag
2-3 tk. currypor

200 ml zöldségleves
4 ek. szójatejszín

Felaprítjuk a hagymát, a gombát csíkokra, vagy vékony szeletekre vágjuk. Az olajat felforrósítjuk, a hagymát megpirítjuk benne, hozzáadjuk a gombát és a szezámmagot, és folyamatos keverés közben néhány percig pirítjuk, amíg a gomba puhul kicsit. Megszórjuk a curryvel, sózzuk és leöntjük a zöldséglevessel. Hozzáadjuk a tejszínt, kicsit megrottyantjuk, majd rögtön elzárjuk. A közben kifőtt tésztára öntjük és tálaljuk.

Sütőtök variációk - Krumplis-brokkolis sütőtökleves (vegán)

Az utóbbi időben elég sokat elmélkedtem, mászkáltunk, pihengettünk, betegeskedtünk meg egyebek, úgyhogy csak gyűltek-gyűltek a receptek, meg a fotók, amik közül íme ismét néhány.:-)


(Képzeljétek, a hétvégén férjecském meglepte magát és magunkat egy luxus wellness-nappal a szülinapja alkalmából.:-) Babóca nélkül elmentünk Gödre a Pólus Hotelbe /itt forgatják a "Nagy fogyást"/ 1 éjszakára!:-) Gyakorlatilag 3. éve nem voltunk sehol kettesben a terhességem óta, úgyhogy nagyon jó volt!:-) A szálloda és főleg a környezete szuper, a Gyermek pedig teljesen jól viselte a nagyizást. És végre fél 9-ig aludtunk!:-)) Merthogy amúgy jelenleg éppen 6-kor kelünk...:-(

Szóval, visszatérve a receptekhez, meg a sütőtökhöz, amit valójában nagyon rühelltem korábban, a sült sütőtökszeleteket kiemelten.:-) Amikor azonban Babócánál elkezdtük a sütőtököt és többször "kényszerültem" sütni, lassacskán hozzászoktam az ízéhez, sőt mostanában egyre többször ízlik is már!;-)
Az utóbbi időben csak úgy özönlöttek kedvenc gasztroblogjaimon a sütőtekleves különféle variációi. Egyszerűen bámulatos, hányféle verzióban létezik, íme néhány a végtelen kínálatból:
Gyömbéres-zsályás tökleves - Vegasztrománia blogján
Kókuszos sütőtökleves makadámdiós pesztóval - Gourmandula receptje
Póréhagymás sütőtökleves - Dolcevita blogján
Rozmaringos sütőtök-krémleves - Lilahangyánál
Krumplis sütőtök krémleves - ugyancsak Lilahangya főztje

Külföldi kedvenceimnél pedig:Fűszeres sütőtökleves - a kaliforniai Catherine blogjánPirított kukoricás sütőtökleves - az ugyancsak amerikai Susan receptjeEgzotikus sütőtökleves - a habókás Kaliforniában élő svájci Celine blogján:-)Juharszirupos sütőtökleves - a Nagy Zöldség KihívósoknálZöldfűszeres-mandulás sütőtökleves - a Toszkánában élő svéd Ilva kreációjaRozmaringos-tésztás sütőtökleves - az olasz Tippitappi blogján
ÉS a mi verziónk, ami az egész családnak ízlett:Krumplis-brokkolis sütőtöklevesHozzávalók (4 főre):500 gr sütőtök-hús
700 ml víz
250 gr brokkoli
200 gr krumpli
100 ml szójatejszín
2 ek almalé
1 ek. fűszersó
1 tk. őrölt koriander

A sütőtököt felkockázzuk, a vízben megfőzzük és botmixerrel pürésítjük. Beletesszük a kis darabokra vágott brokkolit és krumplit, a fűszereket, majd puhára főzzük őket a levesben. A végén hozzáadjuk a szójatejszínt, egyszer felforraljuk és tálaljuk.