2007. augusztus 11., szombat

(1.?) Kudarc, avagy utolért a vashiány??

A blogom első bejegyzésében ígéretet tettem arra, hogy nem csak a sikereimet, hanem a kudarcaimat is megosztom alkalomadtán, hiszen talán más számára is tapasztalattal szolgálok... Már, ha van itt valaki...:-) Bár lehet, hogy csak magamban írogatok itt az éterben...:-)

Szóval, a héten elkapott a fáradtság, szédülés, úgyhogy némi konzultáció után kristályosodni kezdett, hogy némi vashiányról lehet szó... Hát, ja, hiába igyekeztem, (egyelőre) úgy tűnik még nem jött össze a teljes siker...:-( Babóca teljesen jól van ("egyelőre", teszik hozzá gondolom a nem túl pozitív szeptikusok), de némi aluszékonyság nála is jelentkezett, úgyhogy egy homeopátiás dokinéni tanácsára is beszereztünk vaspótlót mind a kettőnknek.
Csak hát, most aztán fő a fejem, és ott vagyunk a kör elején ismét, hogy akkor most merre? Balra, vagy jobbra? Magammal kapcsolatban nem igazán vannak kételyeim, mert ugye már több éve, hogy max. havonta 1 szelet húst ettem, az ezévi tavaszi méregtelenítő kúrám óta gyakorlatilag semennyit, és azóta már attól is hányingerem van, csak ha a húsra gondolok!Viszont Babóca...! Őt ugye nem kockáztathatom! A férjem nagyon szuper!, támogat, mert látja, hogy minden erőmmel igyekszem egészséges ételeket biztosítani, de én magam asszem most inkább arra fordulok, hogy hetente legalább kétszer-háromszor próbálok neki húst adni, kapja a vaspótlót, amíg szükséges és mellette teljes értékű kaját főzők bióból továbbra is. Mondjuk, tippem szerint a húsos verzióval se lesz nagy sikerem, mert ugye húst csináltam neki rendszeresen hetente többször, több hónapon keresztül (szeletben, darálva, rakottan, töltelékként) és még a legkisebb darabkákat is kihalászta és sugárban kiköpte messzire. Sőt, valójában most is kapott még minden héten valamennyit. De a lelkiismeretem (részben) talán lenyugszik, ha tervszerűen többet kísérlekadni neki (?).Ugyanakkor a baráti körünkben is több (lakto-ovo) vegetáriánus család van, gyerekekkel, ahol a gyerkőcök 1 éves koruktól kezdve sem kaptak húst, most már közel vannak a 10-hez és életerős, jó kondiban lévő csemeték!

Na, szóval, tipródom, tipródom, tipródom..... Biztatásokat, haosnló beszámolókat, szívesen fogadok...!:-)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...