A vicces az a történetben, hogy azóta a második alkalom volt már, hogy mióta van húsos is (pedig állítólag most tényleg jól sikerültek!), mindenki a zöldségest keresi, a salátát és a barna kenyeret...:-))) Ki érti ezt?:-) Olyannyira, hogy a múlt hétvégén is a zöldséges elfogyott és még keresték volna, a húsos pedig az asztalon maradt...:-) Pedig a zöldséges Wellingtont (igaz, most kész leveles tésztából, a sütőtök helyett több gombát plusz cukkinit használva) dupla adagban készítettem.
Na, szóval, ez a salátaöntet a Kismama Babakonyhájából származik. Írtam már többször, hogy kellő gyakorlat hiányában én gyakran buktam el az olyan recepteket, amelyekben a fűszerezés útmutatója, hogy "ízlés szerint"! Ez a recept viszont tök pontosan megadja a hozzávalókat! Olyannyira nagy sikert arat mindig, hogy nagyokat mosolygok magamban, amikor a vendégek az asztalnál ülve kettesével mindig összebújnak, és hajtogajták, hogy "húú, ez nagyon jó, mi van benne?" vagy "Hú, a receptet kérd el mindenképpen!":-)
Pedig a dicsőség egyáltalán nem az enyém, hanem W. Ungváry Renátáé, aki ezt az igazán remek babaszakácskönyvet írta!
(P.s.: a fotó még tavalyi, egy kis nyarat idézve.:-)
"A" salátaöntet
Hozzávalók:1 bio citrom leve
3 ek. olívaolaj
1 tk. méz
1 mk. dijoni mustár
2 ek. almalé
Az öntet úgy készül, hogy egynemű mártássá keverjük a hozzávalókat. És kész is!:-)
Hmmm, jól hangzik.
VálaszTörlésNekem tetszik ez a blog! :-) Most találtam rá, de máris kiszúrtam jó néhány receptet.
VálaszTörlésRukola!
VálaszTörlésÖrülök, ha csinálsz majd valamit a receptekből, számolj be róla mindenképp!:-)